Alvin és a mókusok : Isten veletek!
Nem akarom, hogy lássátok fogaimmal szépen Önmagamat marcagolom, darabokra tépem Túlságosan büszke vagyok, hogy bevalljam magamnak Lassanként a szemeim végleg felakadnak Utolsókat rúgom, a lepedom tiszta véres Pedig az életem sem volt valami fényes Gúnyosan néztek, röhögök magamban \"Megváltás ez számára\" - én pont ezt akartam Az arkangyal vigyorogva itt repked fölöttem Pedig még csak 20 esztendo hasal itt mögöttem Vérnyomásom hol alacsony, hol pediglen magas Utolsókat kukorékol számomra a kakas Utolsókat rúgom... Istenek, Isten veletek! Miért pont velem voltatok szemetek?! Istenek, Isten veletek! Remélem utánam kifordul a beletek! Nem akarom, hogy lássatok... Na szóval most itt szenvedek, bevérzik a lépem Nyomják rám az infúziót, patakzik a vérem Találkozok Szent Péterrel, de én állok fölötte Helló-belló, csaó, szia! Elmegyek örökre?! Gyönyöru szép lányok vesznek körül hirtelen Ez már biztos a paradicsom, ez az én színterem Elolép az egyik, gyönyöru a haja Csak nem tudom, hogy miért van ilyen formalin szaga?! Istenek, Isten veletek...
|